Zajszennyezés

Nagyon sajnálom, hogy nem a történet folytatását hoztam, de a hétvégén fel fog kerülni! nagyon szégyenlem magam, hogy eddig nem tudtam megírni, csak sajnos rengeteg tanulnivalóm van. Most egy kis szöveget hoztam a zajszennyezésről. Szerintem nagyon érdekes ez a " cikk" és szeretném, ha ti is elolvasnátok! Úgy gondolom komoly mondanivalója van a szövegnek, ezért kérlek NE ugord át ezt a bejegyzést! Remélem felkeltette az érdeklődéseteket és próbáltok ellene tenni valamit!
                                                                                                                                                     Luca:)

Magyarországon kétmillióan élnek zajszennyezett térségben, és a zajok nyolcvan százalékáért a közlekedés a felelős. Míg a ’70-es években a 8-tól 18 óráig terjedő csúcsforgalmi időszak volt a kiugróan zajos, napjainkban az éjszakák is egyre elviselhetetlenebbek, nyugodt alvás pedig nem képzelhető el 20-30 decibeles zajszint fölött. A hazai lakosság egytizede, azaz egymillió ember valamilyen szinten nagyothalló. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen fővárosunk Szófia és Barcelona mellett a leglármásabb Európában. Ahol nehéz gépjárművek járnak, ott nemcsak zaj-, hanem rezgésártalomról is beszélünk. Ebben az esetben hiábavaló a füldugó használata: a lármát – a hanggal együtt járó rezgések miatt – az egész szervezet megsínyli.

A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Ez a határérték nappal 55, éjjel pedig 45 decibel. A huzamosabb zajterhelés azért veszélyes, mert a halláscsökkenés mindig 4-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az ember észre sem veszi a halláskárosodás folyamatát.
A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható! Az időskori halláskárosodás hátterében sok szakorvos szerint nem a meghosszabbodott átlagéletkor, hanem az egész életen át elviselt zajszenny áll. Más oldalról megközelítve: a zajszennyezés akár nyolc-tíz évvel is megrövidítheti az ember életét. Tartós zajártalom következtében idegrendszeri bántalmak, csökkent koncentrálóképesség, megnövekedett reakcióidő, állandó fáradtság, alvási zavarok, magas vérnyomás és emésztési zavarok alakulhatnak ki.

A zaj szintjét egy bizonyos (A) egyenértékhez képest mérik, számbeli értéke a decibel. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk. A mérések azt bizonyítják, hogy a 0 decibeles szint nem létezik, hiszen még egy csendes erdőben is körülbelül 20 decibeles a zajerősség. Az emberi fájdalomküszöb 140 decibelnél van, magasabb értékű zaj már halláskárosodást okozhat, ezen kívül agyi- és idegrendszeri károkat is. Nem csak egyszeri magas szintű behatás okozhat károkat, hanem a zajszennyezett környezetben való hosszú távú tartózkodás. A zaj hatása az átlagos emberi szervezetre:

30 dB-től pszichés

65 dB-től vegetatív problémák

90 dB-től károsodnak a hallószervek

120 dB fizikai fájdalmat okoz

160 dB-nél átszakad a dobhártya

175 dB-t nem éljük túl

A zajszennyezés hatása az állatvilágra:

A városi zaj az énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységeit nagymértékben degradálja. Néhány faj képtelen túlharsogni a városi zajokat, vannak akik egyszerűen leszoknak a fajra jellemző időszakban történő dalolásról, néhányuk más időszakot választ.

Az óceánban élő emlősök tájékozódása is romlott a közlekedés és a radarok használata miatt. Az akusztikus szmog megnövekedése miatt a cetek nehezebben tudnak kommunikálni egymással (a kék bálnák akusztikus buborékjának hatótávolsága a tizedére csökkent). Akárcsak a madaraknál, náluk is nehezebbé vált a párkeresés, sőt a táplálékszerzés is.

Köszönöm, hogy elolvastad!! Ha a végéig elolvastad írd le azt kommentbe, hogy zajszennyezés!